E másik méltán népszerű módszer lényege, hogy króm-acél-molybdén lemezeket sajtolunk a fal átmenő fugáiba. Ennél a mechanikai módszernél csakúgy, mint az önjáró falvágó berendezés használatánál szükség van arra, hogy a falazatban teljesen átmenő fugák legyenek (tömör tégla, blokk-kő falazat).

Ezen eljárást Haböck és Weinzierl mérnök urak fejlesztették ki és európai szabadalmi joggal védték le, így nem elhanyagolható, hogy a kivitelező rendelkezik-e a licence-használat jogával.

Nagy körültekintéssel kell eljárni a falazat vizsgálatakor, mert nem minden állapotú illetve hosszúságú fal esetén javasolható.
Előnye, hogy egy lépésben kivitelezhető. A kiélezett lemez a besajtolás alatt összesűríti a falazat habarcsrétegét, így nem (feltétlen) okoz stabilitási problémákat, szemben más módszerekkel.

A költségek csökkentése miatt sok kivitelező után-gyártott gyenge minőségű felületkezelt lemezt ver a falba. A lemez minősége azért fontos, mert az építőanyagban különféle sók halmozódnak fel, amelyek a nedvesség hatására elektrolitot képeznek és egy gyengébb minőségű lemezt néhány év alatt képesek korrodálni. A megfelelő szigetelőanyag használatával ez az idő 50-100 évre tehető. Különösen fontos a lemezek egymáshoz és a padló vízszintes szigeteléséhez kapcsolása, azaz a csomópontképzés.

Csőáttöréseknél, (elektromos és vízvezetékek falban a szigetelési síkon történő áthaladásánál) vegyi szigeteléssel zárjuk el a víz útját, hogy a vezetékeket ne vágjuk át a lemezekkel. Gondatlan kivitelezésnél az eredeti problémák továbbra sem szűnnek meg, ezért mindig kérdezzenek rá a csomópontképzés kivitelezésére. Az eredeti króm-acél lemezekkel 1m falvastagság szigetelhető egy lépésben.
E módszer különösen alkalmas műemléképületek, templomok szigetelésére, amennyiben teljes falon átmenő síkfogasság nélküli fugák vannak.